Csehország történelme

Egy kis történelmi adalék időrendben arról, hogy miként is jött létre a ma Cseh Köztársaságnak hívott ország. 

Kr. e. 29-25.000: Őskőkori leletek (pl. věstonicei Vénusz).
Kr. e. 4000-tól: Állandó faluközösségek jelenléte, kő-, bronz- vaskori leletek bősége (sírok, cserépedények, ékszerek, munkaeszközök, úněticei kultúra).
Kr.e. 400-tól: A kelta bój törzsek felbukkanása (valószínűleg a Bohemia szó, Csehország latin elnevezése, az ő nevükből származik), fejlett fémművesség.
Kr.e. 80: Germán markomann törzsek megérkezése és a bójok kelet felé szorítása, erőteljes kereskedelmi kapcsolatok kialakítása.
IV-VI. század: Újabb és újabb népvándorlási hullámok, a Dnyeper felől érkező törzsek megjelenése, az első szláv törzsek érkezése.
VI. század: Az avar törzsek uralma, rabló hadjáratok a frankok ellen.
623-624: Szamo, frank kereskedő vezetésével első önálló szláv állam kezdemény, törzsszövetség szerveződése, az avarok elűzése.
627:  Szamo királlyá koronázása.
631:  Szamo győzelme a frankok fölött.
658:  Szamo halála, az államalakulat szétesése.
VIII. sz. közepe: Kisebb törzsfőnökök vezetése alatt álló népek.
805:  Nagy Károly fosztogató hadjáratai a csehek ellen.

833-907: A Nagymorva Fejedelemség fennállása: Fő területe: Morvaország, Ny-Szlovákia, D-Lengyelország, Ny-Magyarország, később a mai Csehország is. I. Mojmir morva fejedelem győzelme Přibina nyitrai fejedelem felett (aki a mai Zala megye területére száműzve itt kapott frank ispánságot), a két fejedelemség egyesítése.
846-: Rastislav a frank püspökök ellenében kérte a bizánci püspököt kéri, hogy szláv nyelvű hittérítőt küldjön.
863-864: Cirill és Metód a két szlávul tudó misszionárius megérkezése és tömeges hittérítő munkája. A szláv glagolita írás kidolgozása. „Cirill” ábécével írt, szláv nyelvű biblia elkészítése.
IX. sz. vége – X. sz. eleje: Mojmír és II. Szvatopluk nem képes megvédeni a birodalmat az egyre erősebb népvándorlási hullámoktól, és a fokozódó frank támadásoktól.
870-889/894: I. Bořivoj, a Přemysl család alapítójának uralkodása.
921-929: I. Vencel (Václav) fejedelem uralma.
929: I. Henrik német király hűbéruralma elismerésére kényszeríti Vencelt, és szolgasorba kényszeríti a Szászország határától keletre élő szlávokat.
935: I. Kegyetlen Boleszláv meggyilkoltatja I. Vencelt, a saját testvérét.
973:  II. Jámbor Boleszláv (972-999) alatt Prága püspöki székhely lett.
1012-1033: Ulrich (Oldřich) uralkodása, Morvaország meghódítása, hűbéressé válása.
1034(5?)-1055: I. Břetiszláv uralkodása, Cseh és Morvaország tartós egyesítése.
1085: II. Vratiszláv fejedelem koronát kap IV. Henriktől.

1198: I. Přemysl Ottokár megkoronázása.
1204: III. Ince pápa elismeri a cseh koronát.
1212: II. Frigyes német-római császár törvénybe iktatja a Szicíliai Aranybullát, így elismeri a cseh lakta földek egységességét. I. Ottokár örökös királyi rangot kap.
XIII. század: Erősödő német befolyás Cseh-Morvaországban, német telepesek betelepítése – határmenti bányák (főleg ezüst) fejlesztése, bányavárosok alapítása.
1253-1278: II. (Nagy) Přemysl Ottokár uralkodása. Politikai és katonai sikerek elérése, az ország határa az Adriáig terjed.
1273: X. Gergely pápa II. Ottokár távollétében Habsburg Rudolfot választja meg német-római császárnak.
1273-1278: II. Ottokár kísérletei a német-római császár cím megszerzésére.
1278: Dürnkrut (Moravske Pole-i) melletti (morvamezei csata): Habsburg Rudolf győzelme II. Ottokár felett, a király halála. 
1278-1305: II. Vencel uralkodása (1301-1305 között Magyarország uralkodója)
1306: III. Vencel, a mindössze 16 éves, a lengyel trónért versengő uralkodó meggyilkolása Olmützben (Olomouc), a Přemysl uralkodócsalád kihalása 5 évvel az Árpád-ház végét követően.
1310-1437: A Luxemburgi-ház uralkodása.
1310-1346: Luxemburgi (Vak) János: a német-római császári cím megszerzése, Szilézia meghódítása. A királyság székhelyének Prágába helyezése. Csehország és benne Prága aranykorának kezdete.
1335: Visegrádi egyezség III. Kázmér lengyel, János cseh és Károly Róbert magyar király között Bécs árumegállító joga ellen.
1346: Luxemburgi (Vak) János halála a crécyi csatában.
1346-1378: I. Károly uralkodása
1348: A Prágai egyetem (Karolinum) megalapítása.
1355:  I. Károly német-római császárrá koronázása.
1378-1419: IV. Vencel uralkodása

1415: Husz János (Jan Hus) elítélése a konstanzi zsinaton és máglyahalála.
1419: Huszita háborúk kezdete. Első defenesztráció: A Jan Zelivsky huszita pap által feltüzelt tömeg a prágai – Nové Mestóban álló – Új Városháza ablakain kihajítja az épületben tartózkodó városi elöljárókat.
1420-1436: Huszita háború. Luxemburgi Zsigmond harcai a Jan Žižka parasztvezér, majd a Prokop testvérek vezette huszita táboriták ellen.
1420: Luxemburgi Zsigmondot királlyá koronázzák, de Výsehrad mellett a cseh rendek győznek felette, így nem gyakorolja a királyi hatalmat.
1434: A radikális huszita (táborita) szárny veresége a Zsigmonddal lepaktált „kelyhesektől” Lipany-nál.
1436-1437: Luxemburgi Zsigmond tényleges uralkodása.
1458-1471: Poděbrad György uralkodása. Cseh és Morvaország egyetlen huszita királya. Mátyás király apósa.
1464: II. Pál pápa kiközösíti Poděbrad György-öt, és Mátyás királyt ráveszi a csehek elleni háborúra.
1469-1490: I. Hunyadi Mátyás, Csehország koronázatlan ellenkirálya (a katolikus cseh rendek által választott)
1471-1526: Jagelló uralkodók a cseh trónon (II. Ulászló, II. Lajos), a tényleges hatalmat a cseh rendek gyakorolják.
1526: I. Ferdinánd uralkodása, és egyben az 1918-ig tartó Habsburg uralom kezdete.

Hamarosan folytatjuk: A Habsburg-ház uralkodása alatti történések, és az 1918 utáni főbb történelmi események, napjainkig.

Csehország uralkodói:

Přemysl-ház:
870-889 v 894               I. Bořivoj (852 v 853 – 889 v 894)
889 v 894-912 v 915     I. Spitihnyev (875-915): I. Bořivoj fia.
912 v 915-921 v 935     I. Vratiszláv (888-921)
921-929 v 935               I. Vencel (Václav), 
                                          későbbi Szent Vencel (907-935)
929 v 935-967 v 972     I. Kegyetlen Boleszláv (912 v 915-967)
967 v 972-999                II. Jámbor Boleszláv (932-999)
999-1002                        III. Vörös (Vak) Boleszláv (965-1037)
1002-1003                     Vladivoj (Piast dinasztia) (981-1003. I.)
1003                                III. Vörös (Vak) Boleszláv (1 (965-1037)
1003                                Jaromír (?-1035)                  
1003-1004                     I. Boleszláv
1004-1012                     Jaromír (?-1035)                  
1012-1033                     Ulrich (Oldřich) (975-1034)
1033-1034                     Jaromír (?-1035)                  
1034 v 1035-1055        I. Břetiszláv (1002-1055)                    
1055-1061                     II. Spitihnyev       (1031-1061)          
1061-1092                     II. Vratiszláv (1032-1092)   
1092                                I. Brünni Konrád (1035-1092)                           
1092-1100                    II. Břetiszláv (1057/1062-1100)
1100-1107                     II. Bořivoj (1064-1124)
1107-1109                    (Olmützi) Szvatopluk (?-1109)
1109-1117                      I. Vladiszláv (Ulászló) (1065-1125)
1117-1120                      II. Bořivoj (1064-1124)
1120-1125                     I. Vladiszláv (Ulászló) (1065-1125)
1125-1140                     I. Szobeszláv (1086/87-1140)
1140-1172                     II. Vladiszláv (Ulászló)
1172-1173                      Frigyes / Frederik (Bedřich) (1141/42-1189)
1173-1178                      II. Szobeszláv (1128-1180)
1178-1189                      Frigyes / Frederik (Bedřich) (1141/42-1189)
1189-1191                      II. Konrád Ottó (1135-1191)
1191-1192                      II. Vencel (1136/37-1192)
1192-1193                      I. Přemysl Ottokár (1158-1230.XII.)
1193-1197                      I. Henrik Břetiszláv (?-1197)
1197                                III. Vladiszláv (Ulászló) Henrik (1160-1222)
1197-1230                      I. Přemysl Ottokár (1158-1230.XII.)
1230-1253                     I. Vencel (1205-1253)
1253-1278                     II. Nagy Přemysl Ottokár (1233-1278)
1278-1305                     II. Vencel (1271-1305)
1305-1306                    III. Vencel (1289-1306) – az utolsó Přemysl urakodó

1306-1307                     Ausztriai (Habsburg) Rudolf (I. Rudolf)
                                         (1281/82-1307)
1307-1310                     II. (Karintiai) Henrik (1265-1335)

Luxemburgok:
1310-1346                     Luxemburgi (Vak) János (1296-1346)
1346-1378                     I. Károly (1316-1378)
1378-1419                     IV. Vencel (1361-1419)
1419-1420                     Luxemburgi Zsigmond (1368-1437)
1420-1436                     Interregnum
1436-1437                     Luxemburgi Zsigmond (1368-1437)

1437-1439                     Ausztriai (Osztrák) Albert (Habsburg) (1397-1439)
1440-1453                    Interregnum (a cseh nemesség nem fogadja el  
                                              Albert  fiát trónörökösnek)
1453–1457                    V. (Postumus) László (1440-1457) (Habsburg)
1458-1471                     Poděbrad György (1420-1471)
1469-1490                    I. Hunyadi Mátyás (1443-1490) – 
                                        meg nem koronázott ellenkirály

Jagellók:
1471-1516                   II. Jagelló Ulászló (1456-1516)
1516-1526                  (II.) Jagelló Lajos (Ludvík) (1506-1526)

Habsburgok:
1526-1564                  I. Ferdinánd (1503-1564)
1564-1576                  Miksa (Maximilián) (1527-1576)
1576-1611                  II. Rudolf (1552-1612)
1611-1619                  II. Mátyás (1557-1619)
1619-1620                 II. Pfalzi Frigyes, a téli ellenkirály (1596-1632)
1619-1637                  II. Ferdinánd
1627-1657                 III. Ferdinánd
1646-1654                 IV. Ferdinánd
1657-1705                  I. Lipót
1705-1711                  I. József
1711-1740                  II. Károly
1741-1743                  Károly Albert – ellenkirály
1740-1780                 Mária Terézia

Habsburg-Lotharingiai ház:
1780-1790                 II. József
1790-1792                 II. Lipót
1792-1835                  Ferenc
1835-1848                 V. Ferdinánd
1848-1916                  I. Ferenc József
1916-1918                 III. Károly

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése