Emléktábla avatás Dobřanyban Ormai Norbert az első aradi vértanú szülőhelyén

2018. március 12-én a cseh sörfőváros. Plzeň közvetlen szomszédságában fekvő Dobřany városában egy magyar szempontból is fontos eseményre került sor. Martin Sobotka, a városka polgármestere és Balogh Csaba, a külgazdasági és külügyminisztérium államtitkára leplezte le Ormai (Auffenberg) Norbert honvéd ezredes, az 1848–49-es forradalom és szabadságharc mártírjának emléktábláját. Az iskolai történelemkönyvekből jól tudjuk, hogy Julius Jacob von Haynau osztrák császári tábornok, a magyar forradalom és szabadságharc leverésének fővezére, a bécsi kormány magyarországi teljhatalmú megbízotta 1849. október 6-án 13 vértanút végeztetett ki Aradon. Ám azt csak kevesen tudják, hogy eme tragikus nap előtt, és után további három honvédtiszt is a „véreskezű hóhér” áldozatává vált ugyancsak Arad városában. 

Emléktábla avatás

Közülük sorrendben mindjárt az első Ormai Norbert, vagy eredeti nevén Norbert Anna Johann Baptist Auffenberg volt, egy csehországi születésű német (osztrák) tiszt, akit még a világosi fegyverletétel előtti fogtak el, és alig 10 nappal később a rögtönítélő bíróság mondta ki felette az azonnal végrehajtandó halálos ítéletet. Ormai Norbert 1813. május 28-án született Dobřanyban, de a családja már pár évvel később Pestre költözött. A fiatalembernek a mai Csehországhoz való kötődése ezzel még egyáltalán nem szűnt meg, mivel szülei később az olmützi (Olomouc) katonai iskolába küldték. Hadapródként már 15 éves korában csatlakozott a hadsereghez, ahol az amúgy fessnek tartott, és a rossz nyelvek szerint a nőcsábászattól sem túl távol álló fess fiatalember lépésről lépésre mászott fel a ranglétrán. 1840-ben, az ekkor már alhadnagyi rangot viselő Auffenberget pánszláv összeesküvésben való részvételért (a galíciai lengyel hazafiakhoz fűződtek szoros kapcsolatai) letartóztatták, majd a josefovi erődben töltött hét évnyi (!) vizsgálati fogságot követően 1847. októberében, felségsértés miatt 14 év munkácsi várfogságra ítélték. 

Ormai Norbert
Innen szabadult ki 1848. május 2-án a forradalmi Batthyány-kormány intézkedése jóvoltából, majd szinte rögtön belépett a honvédzászlóaljba. Ez év októberében már Kossuth Lajos szárnysegédjeként őrnagyi rangot viselt, majd az év végén a nevét Auffenbergről Ormaira (Ormay) magyarosította. 1849 márciusában előbb alezredessé, majd ezredessé léptették elő, s megbízták a honvéd vadászezredek szervezésével, később felügyeletével. Május végén még feleségül vette Rozsváry (Konhofer) Vilmát, akitől gyermeke is született, ám ezt a jeles eseményt ő már nem érhette meg. A szabadságharc végnapjaiban, egész pontosan 1949 augusztus elején Ormai ugyan még lemondott a rangjáról és beosztásáról, de pár nappal később ukrán bakák elfogták és a pankotai laktanyából Aradra szállították.

Huszár díszőrség
A Dobřanyban megtartott ünnepségen az emléktábla avatáson túl kiállítás megnyitóra, zongoraestre is sor került, de a híres városszülöttjükről csak pár éve értesült helyi lakosok a magyar hagyományőrző huszárok díszőrségében, a szolnoki katonazenekar térzenéjében és igazi magyar gulyásban is részesülhettek. Az emléknapot, s valamennyi programot a prágai Magyar Intézet szervezte.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése