Sorozatunkban
eddig Csehország három Nemzeti Parkját mutattuk be. A soron
következő negyedik, egyben az utolsó is, de ez nem azt jelenti,
hogy a legkisebb, a legkevésbé látványos-fontos területről
lenne szó, sőt ennek épp az ellenkezője igaz. A dél-nyugat cseh
határ vidéken elterülő Šumava Nemzeti Park ugyanis alapterület tekintetében messze kiemelkedik a többi
nemzeti park közül, és egyéb vonatkozásban is felveszi velük a
versenyt.
 |
| Šumava Nemzeti Park |
Az 1990-ben védetté nyilvánított park 681 km2-en terül el, és egy 944 km2 kiterjedésű tájvédelmi terület veszi körül. Ez a mintegy három Budapest méretű térség Železná Ruda városától egészen a Smrcina hegytömbjéig tart, elsősorban a Šumava erdő borította hegyi területeit foglalva magába. Egy rövidebb szakaszon a cseh-osztrák, illetve a hosszabb szakaszán a cseh-német határ mellett fekvő Šumava Közép-Európa legnagyobb összefüggő erdőterületének számít, ezért előszeretettel hívják Európa Zöld Szívének is.
Legmagasabb
pontja a Plechý, amely 1378 méter magasra nyúlik a tenger
szintjétől számítva. A Šumava Nemzeti Park a német oldalon a
Bajor Erdő Nemzeti Parkként folytatódik, amely már 1970 óta
védelmet élvez. A közel 80%-ban erdő borította hegyvidéket a
Moldva felső szakasza, forrásvidéke és a Vydra, illetve Křemelná
folyók mellett kialakult rétek, mocsarak tarkítják. A hegyi
területeken pedig három gyönyörű jégkorszaki eredetű tóval,
tengerszemmel (Plešné, Laka és Prášilské) is találkozhatunk,
amelyek varázslatos atmoszférát teremtenek az idelátogató
turisták számára. A Nemzeti Park teljes területén mindössze 66
hektár helyet foglal el az ember alkotta vidék, egy-egy kis
falucska formájában.
 |
| A Plešné-tó |
 |
| Hiúz |
A
Šumava
állat- és növényvilága tipikusan közép-európai középhegységre
jellemző flóra és fauna elemekből tevődik össze. A közel 40
védett növényfaj közül feltétlen megemlítendő a szibériai
nőszirom. Az
állatfajok tekintetében is meglehetős bőség tapasztalható a
Nemzeti Parkban. A fenyvesek madár világából csak néhány fajt
kiragadva megemlíthetjük a siketfajdot, a háromujjú harkályt, a
gatyás kuvikot, vagy éppen az örvös rigót. Az erdőszéleken
pillangók sokasága repdes, közülük kiemelendő a szerecsenlepke.
A kevert erdőkben még több állatfajt figyelhetünk meg. Ugyan
ritkán de akár a hiúz, a nagyfülű denevér, vagy az uráli
bagoly egy-egy példányával is összefuthatunk. De nem folytatjuk
tovább a Park területén élő számos védett gerincesek
felsorolását, és meg se kíséreljük mindazon védett gerinctelen
állat faj számbavételét, amelyeknek a Šumava
ad otthont.
 |
| Hegyek-völgyek |
A
Nemzeti Park erdőterületein ugyanakkor eredeti (nem ember által
telepített) erdőterület nem, vagy csak nyomokban fordul elő. A
középkorra jelentősen lepusztított erdők helyén különböző
természetességi fokon újratelepítések történtek. A jelenleg is
folyó intenzív erdőgazdálkodás árulkodó nyomai helyenként még
a Nemzeti Park területének közvetlen közelében is
megfigyelhetők.
 |
| Vizes élőhelyek |
Mindettől
függetlenül az erdőrengetegek rendkívüli élménnyel
ajándékozzák meg az idelátogató turistákat, akik évente igen
nagy számban keresik fel a nemzeti parki területeket. Bakancsos,
kerékpáros turisták járják végig a hegyláncokat, hegyi utakat,
ösvényeket, keresik fel többek között a hírneves faúsztató
mesterséges csatornát, a Schwarzenberg-csatornát. A magasabban
fekvő térszíneket évente mintegy 120-150 napon át hó fedi, ami
pedig kiváló lehetőséget biztosít a téli sportok kedvelői
számára.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése