Papírgyártás, favágás nélkül – Velké Losiny

A papír egyike azon anyagoknak, amit korra, nemre, felekezetre tekintet nélkül mindenki használ. Hiába az elektronikus információ áramlás rohamos előretörése, papír nélkül ma sem létezne irodalom, sajtó, nehézkessé válna mindennemű adminisztráció, nem létezne oktatás, nem lenne mibe becsomagolva az a sok áru, amit egyre nehezebben tudunk megvásárolni és még igen sokáig sorolni tudnánk, hogy mi mindenre is használunk papírt. Papír nélkül bizony mindenféle kis-nagy dolgaink intézése is igen kellemetlenné válna. De mi is a papír? És mi köze van egy a morvaországi Olomouctól északra, Šumperk városától alig tíz kilométerre fekvő Velké Losiny nevű településhez?

A papír mint tudjuk nem más, mint különféle növényi rostok jól összekuszált szálai, amelyeket olyannyira összepréseltünk, hogy az egyes molekulák között igen erős másodlagos kémiai kötés (hidrogénkötés) jött létre. A papír és elődei története, ahogyan azt már igen korán megtanultuk sok évezredre nyúlik vissza. Az egyiptomiak papirusz sásból papiruszt készítettek, Pergamon városában állatbőrből pergament, Kínában pedig már több mint 2000 éve is használták az eperfából és bambusznádból előállított papírt. Ugyanakkor az arab világban a rongy jelentette a papír alapanyagát.

Legrégebbi Velké Losiny-i vízjel

Az európai papírgyártás a XVI. századra nyúlik vissza. Magyarországon Lőcse közelében épült az első papírmalmunk úgy 1515 környékén, de 1530-ban a várossal együtt fel is égették. A század második felében Brassó és Nagyszeben környékére települt egy-egy papírmalom, majd a XVII. – XVIII. század során már több mint 120 új malom kezdte meg működését a Magyar Királyság területén.

De Csehországban sem késlekedtek sokáig, és 1596-ban, Velké Losiny-ben megépült az első cseh papírgyár, és azóta megállás nélkül üzemel. Alapítója ifjabb Jan Žerotín volt, akiről a Náměsť nad Oslavou-ról szóló bejegyzésünkben már említést tettünk, mint a nyomdászat nagy mecénása. És természetesen a nyomdához papír is kell, ahhoz pedig papírgyár. Itt ebben a papírgyárban gyártották az első nyomtatott cseh nyelvű Králici bibliához a papírt. A ma megtekinthető papírmalom épület már kevéssé emlékeztet 16. század végi önmagára. A Žerotín család 1778-ban eladta a gyárat és az új tulajdonos ifj. Matthias Werner papír mester a gyárat a jelenlegi zsindelytetős, klasszicista kinézetű épületté formálta. 

Papír malom és múzeum, kicsit esős hangulatban

Ugyan papírgyárban járunk, de ne lepődjünk meg azon, hogy az egykor itt gyártott és jelenleg is itt készülő papírnak vajmi kevés köze van a fához. Az európai papírgyártás az arab módszert vette át, és a kézzel merített papírt gyapjúból, lenből, lényegében rongyból kezdte készíteni. Talán sokak számára meglepő, de a fának, mint papír alapanyagnak a hasznosíthatóságát csak a XIX. század második felében fedezték fel, és innentől vált egyre elterjedtebbé, a gépesítést követően szinte teljesen kipusztulásra ítélve igazi „famentes” elődét.

Made in Losiny

De a hagyományos pamut-vászon (rongy) alapú papír túlélte a válságot és ma is meg van a szerepe, sőt a népszerűsége is ismét kezd nőni. A világban mintegy 3000 helyen készítenek merített papírt, de ebből több mint 2500 Kínában vagy Thaiföldön üzemel. Európában csak 4-5 ilyen hagyományosan működő papírmalom található. A losiny-i papírmalom fennmaradása elsősorban idősebb Anton(ín) Schmidt nevű vállalkozónak köszönhető, aki 1855-ben átvette az üzemet, és számos korszerűsítést is végrehajtott. Köszönhetően az évszázados tartósságának, és csúcsminőségének a Velké Losiny-ben gyártott papírt művészek, tehetősebb cégek (reprezentációs célzattal), vagy könyvkészítők, bibliofil nyomtatók, és restaurátorok is előszeretettel használják.

A gyár épületében 1987-ben alapították meg a Papír Múzeumot, amely az ország egyetlen ilyen jellegű múzeuma. A kiállítás egész évben megtekinthető, sőt 2007 óta mód van arra is, hogy a látogatók ne csak a gyár és a papírgyártás történetével, hanem az itt folyó gyártási technológiával (merítés – szárítás – préselés és társai), és a gépekkel is megismerkedjenek. A közel egy órás vezetett túra során az alapanyagtól a késztermékig végig nézhetjük a gyártást, amelyről még egy rövidfilmet is vetítenek a látogatóknak.

Merítés

A papírgyárban készült termékeket természetesen (és meg kell hagyni elég borsos áron) megvásárolhatjuk a helyi papír-szuvenír boltban. Ha pedig megéheztünk, akkor finom étkekkel tömhetjük meg bendőnket a szintén a papírgyárhoz tartozó Losín étteremben. 

Losín étterem

A papírmalom épületének tetőterében pedig az esetlegesen megmaradt kulturális szomjunkat olthatjuk, az ott berendezett Galériában látható időszakos művészeti kiállítások megtekintésével. A papírmalom Csehország hivatalos Nemzeti Kulturális Emléke, és szerepel az Unesco világörökségek várományosai között is, de Velké Losiny-ban még további értékeket is találhatunk. Nem csupán az egyik legrégebbi morva gyógyfürdő felkeresését javasolhatjuk, hanem a híres vagy inkább hírhedt kastély meglátogatását is. Hogy mitől is hírhedt? És mit is hagytunk ki szándékosan a papírmalom történetéből? Nos, erről szóljon egy következő blog bejegyzés.