2016. szeptember 26., hétfő

Zarándokút Prágából Hájekbe

Aki megfordult már Prágában a Strahovi kolostor csodás Szűz Mária mennybemenetele-templománál, illetve a Loretánál, az talán nem is sejtette, hogy egyben egy régi zarándokút kezdő állomásánál áll. Egy olyan zarándokútnál, amelynek 20 megállóját egykoron egyforma kialakítású, magas kőstáció, s egyben képfülke jelezte. Ez a Poutní cesta Hájek, azaz a Hájek zarándokút, amely a közép-csehországi kerületben fennmaradt három egykori barokk zarándokútvonal közül a legfiatalabb, de a stációk méreteit tekintve a legimpozánsabb.

A fehérhegyi stáció
A zarándokút 1720 és 1723 között épült, és egészen 1734-ig készítették el a díszítő képeket, dekorációkat. A kőfülkék belsejében pompázó festmények, pontosabban képpárok Szűz Mária, valamint Szent Ferenc életének legfontosabb pillanatait mutatták be. Az egyes képpárok témájukat illetően megegyeztek, az elsők a születést, az utolsók az elhalálozást ábrázolták. A 20 stáció által jelzett útvonal mai szemmel nézve nem annyira értelmezhető, hiszen a modern kori útépítések már nem erre történtek, de egykoron ezen a nyomvonalon haladt a Prágából a német területek felé vezető fő kereskedelmi út. Az egykori út már csak nyomokban maradt fenn, és ugyanez igaz a képfülkékre is. Az említett 20 stációból jelenleg már csak 11 áll, és elsősorban a két végállomáshoz közeliek maradtak fenn.
A teljes zarándokút (kattints rá!)
De hova is vezet ez a 14 kilométer hosszú zarándokút, és miért is? Nos, valamikor 1623 környékén ferences rendi szerzetesek a ma Červený Újezd településhez tartozó Hájeken, az egykori fácános kert területén egy bizonyos Gothard Florian Žďárský báró azért, hogy hálát adjon az Úrnak és az uralkodónak birtokai visszaszerzéséért, egy kőkápolnát építtetett. A kápolna hamar népszerű zarándokhellyé vált, kivált, hogy némi csodatételt is kezdtek vele kapcsolatban emlegetni. Az egyre többek által látogatott káponát ezért 1630-ban nem csupán helyreállították, de egyben alaposan ki is bővítették. Alig harminc évvel később pedig már egy ferences monostort is alapítottak itt, melyben négy szerzetes kezdte meg működését. A Hájek zarándokhely népszerűsége továbbra sem csökkent, és a korabeli feljegyzések szerint 1723-ban mintegy 60 ezer hívő látogatott el erre a szent helyre, amely ebben a korban óriási számnak mondható.


A Hájeki monostor
Ez a felkapottság vezetett a Prágából egészen a Hájekig tartó zarándokút kijelöléséig, illetve az említett kőstációk megépítéséig. Az építési költséget Prága Óvárosa, a Lobkowitz herceg és számos más nemes úr adta össze. Az egyes képfülkék egyenként 8,5 méter magasak (a tetején álló kereszt csúcsáig mérve) és terjedelmes, 3,8 méter x 1,3 méteres alappal bírnak. A stációkat előbb 1751 és 1752 között, majd 1773-1774-ben felújították, de mikor II. József 1782-ben feloszlatta a rendek nagy többségét, a Hájeki monostor és a kőstációk is enyészetnek indultak. 1899-90-ben már csupán 14 képfülke maradt fenn, ezek felújítása során az eredeti képek helyett Josef Scheiwl prágai művész alkotásai kerültek.

Információs tábla a monostor kőkerítésén
A XX. században azonban a zarándokút tovább pusztult, és az 1990-es évek végére már csak 9 Prágán belüli és kettő Hájek közeli állt. Ekkor azonban szerencsére elkezdődött a felújításuk és a fennmaradt 11 többsége ma már újra jó állapotban tekinthető meg. A Hájeki monostor restaurációja is elkezdődött, ma még ugyan csak egyes egyházi ünnepek során látogatható, de van rá remény, hogy hamarosan a nagyközönség is megtekinthesse ezt a csodás épületegyüttest. Aki további képi és szöveges információkra kíváncsi, annak ajánljuk a http://poutnicestahajek.cz honlap felkeresést, ahol a további helyreállításra vonatkozó ötletektől, a képfülkék részletesebb bemutatásáig mindenféle hasznos és látványos információt megtalálhatunk. Végül következzék néhány kép a stációkról.








2016. szeptember 16., péntek

Csehországi sörfőzdék XXIX. – Cseh kisüzemi sörfőzdék – Közép-Csehországi kerület 1.

Időben hosszúra nyúló sorozatunkban már csak két csehországi kerület (mondhatni megye) kisüzemi sörfőzdéivel nem foglalkoztunk. A kettő közül az egyik a csodálatos Prága városát körülölelő Közép-Csehországi kerület, a Středočeský kraj. Akárcsak a cseh fővárosban, úgy a közvetlen környezetében is gomba módra szaporodnak a kisebb-nagyobb sörfőzdék, jelenlegi számuk egész pontosan 43, amelyből 11 sörgyárnak minősül, míg 32 kisüzemi sörfőzdének. A nagyobb méretű sörgyárak a következők: Bakalář, Ferdinand, Herold, Hubertus, Klášter, Lobkowicz, Nymburk, Kozel, Podkováň, Únětický és a Královský pivovar, más néven a Krušovice. Ugye milyen ismerős nevek, nem csoda, hiszen a legtöbb sörgyár termékei megtalálhatóak egy-egy budapesti söröző stabil kínálatában is. De most ne foglalkozzunk velük, jöjjenek a kicsik, nagy számuk miatt természetesen több részletben.

Chýně - Pivovarský dvůr
Elsőként Prágától nyugatra járjunk egyet, ahol szinte pár lépés megtétele után rögvest egy „nagyöregnek” számító kisüzemi sörfőzdéhez jutunk. A Chýněben üzemelő Pivovarský dvůr (sörudvar) 1992 óta örvendezteti meg remek söreivel az itt sűrűn felbukkanó prágai kerékpáros seregeket és persze mindazokat, akik egy finom étekre vagy nedűre vágynak. Érdemes betérni az étterembe, ahol megcsodálhatjuk a sörfőző üstöket, és a bő ételválasztékból szemezgethetünk, de ugyancsak megéri leülni az épületegyüttes (van itt szállás és sörfürdő is) hátsó részén található kis kocsma részbe, illetve annak elő kerthelyiségébe is. Az alap sörválasztékban biciklista sörnek is hívott gyengébb ivó (10-es), egy erősebb (12-es) világos, valamint egy barna speciál sört főznek, de mindig akad valamilyen egyéb egyedi főzet is.

Starokladensky sörfőzde
Következő megállónk Kladno, ahol a belváros melletti lakótelep rengetege ad helyet a Starokladno sör forrásának. Kladno elsősorban a nehéziparáról vált híressé, és ahol szorgos fizikai munka folyik ott bizony a test megszomjazik. Ezért nem is csoda, hogy a 2009-ben alapított Starokladensky sörfőzde (U Kozlíků), felélesztve az egészen az 1631-es esztendőig visszanyúló sörfőzési hagyományokat, pillanatok alatt népszerű lett. De nem csak a lokálpatriotizmus tartja életében eme sörműhelyt, hanem az itt készülő kiváló minőségű sör is, amelyet széles választékban készíti a kladnoi polgárok nagy örömére. Főznek itt az egyszerűen nagyszerű 10,8-as (Balling-fok, nem alkohol) ivósörtől, a Starosty Pavlara elkeresztelt hidegen komlózott 12,8-as ležákon, a 14-es félbarnán, 12,8-as barnán és búzán át egészen a 16-os Dobrákig. Csak ajánlani lehet őket, főként ha helyben, a kellemes hangulatú sörözőben tudjuk elfogyasztani.
Antoš,
Tizenpár kilométerrel északabbra Slany városába térve már dupla sörös élményben lehet részünk, hiszen itt nem is egy, hanem már kettő kisüzemi sörfőzde üzemel. Közülük a régebbi és ezért nevesebb az Antoš, amely már 2010 óta főzi remekebbnél remekebb söreit. A 20-féle sörhöz közelítő szortimentjükben minden sör ínyenc megtalálhatja a magának valót, legyen szó klasszikus lágerekről, ale-ekről, stout-ról, vagy éppen bivaly erős, 20-as (!) IPA-ról. Az éttermük pazar ételválasztékról gondoskodik, elég csak az 1,3 kg-os barna sörrel készült sült csülökre gondolni egy kis 13-as félbarnácskával lekísérve, és máris rohannánk vissza. 
Továrna
Mintegy az Antoš sikerét megirigyelve idén februárban a Továrna szálló is nekilátott saját sörei elkészítésének. A választék ugyan szerényebb, de igazán remek darabokat tartalmaz. A 10-es Tovarenská, a 12-es Kruták, az ugyancsak 12-es barna Salzberg és a 15-ös Protektor IPA mind megéri a pénzét. Legújabb alkotásuk pedig a 11-es félbarna Altbier melynek elkészítéséhez négyféle malátát és kétféle komlót használtak fel.

A zichoveci sörfőzde
Sörtúránk egy kicsit nyugatabbra a kerület határán fekvő Zichovecbe vezet. A kis faluban 2012-ben alakítottak egy teljes kikapcsolódást szolgáló kis központot, szállásokkal, sportolási lehetőségekkel, étteremmel, és szinte természetes módon egy kis saját családi sörfőzdével. Nem főznek túl nagy mennyiségeket, inkább csak a saját vendégeiket próbálják meglepni és ez sikerül is nekik. A 10-es és 12-es, egyaránt Krahulik nevet viselő világos sörök mellett, egy finom 13-as barnácska, valamint a négyszer komlózott 15-ös félbarna Magor szerepel a választékban.

A Poddžbánský sörfőzde
Első közép-csehországi kisüzemi sörtúránk végállomásaként Mutějovice meglátogatása álljon, ahol 2009 óta üzemel a nehezen kiejthető nevű Poddžbánský pivovar. A Vítězslav Hrubý sörfőzőmester által jegyzett sörműhely sörei közül (akad 11-es, 12-es, 14-es világos, és 12es müncheni láger is), mi a Valkyr névre hallgató 14-es félbarna finomságot ragadnánk ki, melynek megkóstolása több mint javallott. És ha már egyszer ott járunk akkor nyugodtan melegedjünk is bele a sörök kóstolásába, iszogatásába hiszen a panziójuk igen baráti áron nyújt számunkra édes pihenést a sörözésben elfáradt, ám lélekben felfrissült testünknek.

2016. szeptember 14., szerda

Idézet és pár kép XXXIV. - Jiří Kratochvil: Kushadj, bestia!

Jiří Kratochvil 1940 januárjában született Brünnben. Ahogyan azt látni fogjuk a karrierje szempontjából talán nem is „választhatott” volna erre az eseményre rosszabb időpontot. A tehetséges fiatalember 1963-ban végezte el a Prágai Károly Egyetem filozófiai fakultását, majd ezt követően tanárként és archiváló munkatársként dolgozott. Megbecsült értelmiségi pályafutásának azonban hamarosan vége lett hiszen 1968-ban, a Prágai tavaszt követően, az alig 28 éves ifjút rendszer ellenessége miatt a „normalizálás” korszakát élő kommunista Csehszlovákiában évtizedekre tiltó listára tették. Csak a végzettségétől igen távol eső munkát vállalhatott, így lett az elkövetkező húsz évben egyebek között darukezelő, segédmunkás, éjjeliőr, telefonkezelő, fűtő. Mindez azonban nem gátolta meg Kratochvilt abban, hogy élményeit, gondolatait papírra vesse, ám a regényei kiadására még sokáig várnia kellett. 1989-ben, a bársonyos forradalom fémjelezte rendszerváltás éve után jött el végre a régen várt idő, mikor hivatásos íróként is a nyilvánosság elé léphetett. 

Jiří Kratochvil
Ezt követően művészi karrierje töretlenül felívelt, és hamarosan a cseh irodalom egyik legjelentősebb írójaként tekintettek rá. A szakma, s a kritikusok a 90-es években számos irodalmi díjjal ismerték el műveit és munkásságát. Most regényéből a 2002-ben írt Kushadj, bestia művéből idézünk, amit lehet szeretni, lehet utálni, de egy biztos, hidegen senkit sem hagy. A regény története a sötét 1950-es évekbe vezet vissza minket, és főhőse egy kamaszodó fiú, akit elrabolnak. Kratochvíl, ahogy valamennyi művében ebben a titokzatos alkotásában is a sok alakot öltő Gonoszt jeleníti meg.


Tehát itt az ideje, hogy eláruljam önöknek, 1952-t írtunk, s bár már hét éve vége ért a háború, Brünn még mindig úgy nézett ki, mintha csak tegnap fejeződött volna be. Brünn az örökös háborús város.
A Jánská utcában laktunk, egy részben banknak épült, elegáns, modern, vasbeton házban. Akkoriban az Állami Takarékpénztár székelt ott. A passzázsbeli üzlet pedig ott volt rögtön az utca túloldalán. Nemcsak én jártam oda, ezen a kora reggeli órán a bolt rendszerint dugig volt, sokszor az utcán is állt két-három kannás ember, olyan hosszú volt a sor, amelynek túlsó végén, bent a pultnál az eladónő mérőedénnyel mérte a tejet nagy kék edényből.
Így hát azon a reggelen is ott ácsorogtam a kannával a bolt előtt (...)

(…) Végre sorra kerültem, teletöltötték a kannámat, odaadtak három kiflit, egynyolcad vajat, s már nyargaltam is haza. És most nyissák ki jól a szemüket! A mamám kiszórja a papírzacskóból a kifliket, és apám nyomban felkapja az egyiket, és utálkozva nyomban el is engedi, mintha egy nagy svábbogárhoz ért volna. Ez tegnapi! Tisztára, mint a gumi! kiáltja, és felkapja a másikat. És ezt már kegyeibe fogadja. A gumiszerűt pedig odarakja a tányéromra. Mert hagytam, hogy az eladónő rám sózza. De amikor apám hátrafordul a cigarettájáért, mert rögtön reggeli után mohón rá szokott gyújtani (egyszer még ez a reggeli apai cigi is eszembe jut majd, csak várják ki a végét!), a mama kihasználja az alkalmat, és a tegnapi kiflit villámsebesen kicseréli a maira. Abba a gumiszerűbe pedig ő maga harap bele fürgén. És tejet tölt a cikóriakávéba, és fenséges illat árad szét az asztal fölött.”

Reggeli után, amelyhez jóformán hozzá sem nyúltam, rögtön felkerekedtem, egyedül kószáltam a Sázava partján, mert többé látni sem akartam senkit, nagyon neki voltam keseredve, mert lám, alighogy az ember akár egy kicsikét is a szívébe zár valakit, az illető egyszerűen és nagyszerűen veszi a kalapját és felszívódik. Ez nemcsak sértettség volt, hanem valami sokkal mélyebb, ha értenek engem, ha érteni akarnak. Horogra csaltak, aztán zsupsz, egy rántás – és a horog bennem maradt! De mielőtt a bánat istenigazából kitombolhatta volna magát, történt valami, ami egy csapásra eltörpítette és elfújta, mint a szél a levelet a fáról. És az egész pár kurta pillanat alatt zajlott le.
Valaki hátulról hozzám ugrott, és egy kloroformmal vagy mivel átitatott rongyot tömött a számba meg az orromba, hisz ismerik az ilyet a gengszterfilmekből, és bár először elég fürgén reagáltam, beleöklöztem a másik gyomrába (ketten voltak, ezt még sikerült megállapítanom), és sors-öklöm célba is ért, ám célba érvén, hogy úgy mondjam, már olvadni is kezdett, és én éreztem, amint teljes mivoltomban feloldódtam, akár a pezsgőtabletta egy pohár vízben.
Délután valaki állítólag megtalálta összehajtogatott, halomba rakott ruhámat a Sázava partján. És állítólag három napig hosszú rudakkal kerestek a vízben, azután feladták. Ezeken a helyeken erős a folyó sodrása, állítólag arra a véleményre jutottak, hogy biztosan elsodort ördög tudja, hová.
Igazuk volt. Valami elsodort. Nagyon-nagyon messzire. El addigi életemből. El a hétköznapi emberek szokásos ügyes-bajos dolgainak a világából.”


Jiří Kratochvil: Kushadj, bestia!, Ulpius-ház Könyvkiadó, Budapest, 2005. Fordította: V. Detre Zsuzsa

2016. szeptember 9., péntek

Séta a Lány-i kastély parkjában

Mindenek előtt érdemes leszögezni, ezúttal sem a gyengédebb nem képviselőiről szól írásunk, hiszen a Prágától nyugatra mintegy 40 km-re fekvő Lány városkának természetesen nincs köze a lányokhoz, sőt! Amint azt látni fogjuk a kicsi település s kastélyának története jóval inkább kötődik az ország sorsát igazgató nagy hatalmú férfiakhoz és kevésbé a hölgyekhez. 

A Lány-i kastély

2016. szeptember 6., kedd

Csehország drón „szemmel”

Amióta világ a világ az ember törekszik környezete felfedezésére, és a látottak rögzítésére. Kezdetben csupán rajzokon örökíthette meg mindazt amit a két szemével látott, majd a technika fejlődésével már bővebbé váltak a lehetőségei. Ma, az okos telefonok korában a fényképezés, a mozgókép felvétel készítés már nem ördöngösség, sőt nem is úri huncutság. Szinte a napi élet részeként fotózunk, videózunk persze különböző minőségben, mindenki a maga tehetsége, technikai háttere, lelkesedése szerint. Folyton keressük a lehetőséget, hogy egy-egy témát olyan szemszögből láthassuk és láttathassuk amely csak keveseknek adatik meg. Az elmúlt pár évben a korábban csak katonai célokra használt pilóta nélküli repülőgépek, közkeletű nevükön a drónok váltak a filmezők új kedvenceivé, hiszen ezek a kamerával felszerelhető masinák ma már megfizethetőek, aránylag könnyen kezelhetőek és használatuk révén olyan látványban részesülhetünk, amely eddig csak a madaraknak adatott meg.



2016. szeptember 2., péntek

A (dačicei) kockacukor története

"Hány cukorral a kávét?" - hangzik el nem csupán Tandori Dezső versében ez a rövidke kérdés, hanem nap mint nap sok százezer alkalommal a konyhában, ebédlőben, kávézóban, étteremben és megannyi más helyen. És ekkor még csupán Magyarországról beszélünk, hiszen szerte a világban felbecsülhetetlenül sokszor érdeklődnek ily módon az éppen kívánt cukor mennyisége felől. De miért is olyan természetes számunkra ez a hány cukorral kérdés, amikor alapvetően egy kristályos, mondhatni homok szerű anyagról beszélünk? A válasz persze egyértelmű, hiszen még a mai mézzel, mesterséges édesítőszerrel tarkított, kis porciókban zacskósított, a „fehér cukrot” amúgy is közellenségnek nyilvánított világunkban is a cukor egyik vezető „mértékegysége” a kocka. Bizony, bizony a kockacukor a mostani cikkünk témája, és hogy mi köze is van Csehországhoz arra hamarosan fényt derítünk. De előbb szóljunk egy pár szót magáról a cukorról, pontosabban annak történetéről.
Kockacukor emlékmű Dačicében


2016. augusztus 30., kedd

Varázslatos Český Krumlov XXVI. - Krumlovi újdonságok 2016.

Mi a Csehország nem csak Prága írói-szerkesztői már több mint egy évtizede évről évre visszatérünk egyik legkedvesebb, számunkra megunhatatlan cseh városunkba Český Krumlovba. A csodálatos óváros utcáit végigjárva, mintha csak a Krumlovot (is) birtokló egykori dél-cseh nemesi családhoz, a Rosenbergekhez tartoznánk, de legalábbis azok birtok igazgatói lennénk, minden egyes alkalommal szemrevételezzük a változásokat, amelyek többsége szívünknek kedves, de azért akadnak köztük elszomorítóbbak is. Az elmúlt évben különösen sok újdonsággal szembesülhet a városkába visszatérő látogató. Ezeket a változásokat, egy csokorba összeszedve próbáljuk bemutatni mostani képriportunkban. A későbbiekben még részletesebben írunk róluk!
Még a tél folyamán befejeződött a Minorita kolostor felújítása, ahol számos remek kiállítás, mesterségek udvara tekinthető meg.

2016. augusztus 25., csütörtök

2016. augusztus 23., kedd

A Rio de Janeiró-i nyári olimpiai játékok cseh érmesei

Az elmúlt vasárnap éjszaka folyamán, a záró ünnepséggel véget értek a 2016. évi Riói Olimpiai Játékok, és döntően hála a „gyengébb” nemhez tartozó olimpikonjainknak, Magyarország 15 éremmel, köztük 8 arannyal lett gazdagabb. A cseh sportolók ugyan jóval szerényebb eredményt értek el, de mégis feltétlen érdemes megemlékezni mindazokról, akik a dobogó valamelyik fokára felállhattak. Csehország a viadal végeztével az olimpiai éremtáblázat 43. helyét foglalta el (2012-ben még a 19. helyen zárt), egyetlen aranyérme mellett kettő ezüstérmet és hét bronzot szerezve. A cseh sportolók az előzetesen vártnál jóval rosszabbul szerepeltek, a közép-európai országok körében „taroló” magyarok mellett, a szlovákok és a lengyelek is beelőzték őket, mindössze a szintén katasztrofálisan szereplő románokat, valamint az előzetesen várt szintet teljesítő szlovénokat tudták megelőzni. De a vesztesek siratása helyett inkább Hozsánna az érmeseknek! Lássuk tehát, hogy kik voltak az olimpiai játékok legsikeresebb cseh sportolói!

Lukáš Krpálek

2016. július 22., péntek

Csehországi program ajánlatok nyár végéig és nyári szünet!

Immáron benne járunk a nyár sűrűjében, s mi a Csehország nem csak Prága szerkesztői is türelmetlenül vágjuk már a centit, várva a napot, amikor végre megkezdhetjük a soha nem elég hosszú szabadságunkat. Számunkra immáron hosszú évek óta nem kérdés, hogy a nyár a Csehország eddig általunk nem, vagy kevésbé ismert vidékeinek felkereséséről, felfedezésérő szól. Ugyanakkor reméljük, hogy a saját tapasztalataink alapján született cikkeink sokaknak adtak, adnak egy kis kedvet a cseh-morva tájak felkeresésére. Ezért mindazok számára, akik inspirációt éreznek a július végi, augusztusi csehországi utazáshoz, szeretnénk néhány további kellemes programot is javasolni.
Karlštejn


2016. július 15., péntek

Csehországi sörfőzdék XXVIII. – Cseh kisüzemi sörfőzdék – Dél-Morvaországi kerület 4.

Hosszú idő után folytatjuk, és immáron be is fejezzük a dél-morvaországi sörfőzde túránkat. Az első három részben a vidék, a kisebb városok, falvak kisüzemi sörműhelyeit jártuk körbe, most pedig a dél-morva főváros, Brno (Brünn) főzdéi kerülnek sorra. Nem kevés, egész pontosan hét remek kisüzemi sörfőzdéről szólunk, amelyek körbejárása, és valamennyi sörük megkóstolása is több hosszú hétvégés programot biztosíthat a szomjas torkú hazánkfiainak.

Pegas

2016. július 12., kedd

Idézet és pár kép XXXIII. - Simon Winder: Danubia

Az Idézet és pár kép sorozatunk jelen részének főszereplője egy igazi kakukktojás. A bemutatásra és ajánlásra kerülő regény írója nem cseh, és a témája sem (csak) Csehország. Simon Winder ugyanis Londonban élő britként vállalkozott arra, hogy hosszú éveken át összegyűjtött információi és saját tapasztalatai alapján felvázolja Közép-kelet Európa, pontosabban a Habsburgok kezében összegyűlt területek és az ott élő nemzetek történetét, a kontinens történelmét évszázadokon át sorsdöntően meghatározó család históriáját követve. Winder Danubia című könyvének alcíme (Személyes krónika a Habsburgok Európájáról) már előre jelzi, hogy itt azért ne várjunk hosszadalmas, unalmas, tudományos értekezést. A szerző szinte a lehetetlennel próbálkozva inkább a humor eszközével, közvetlen stílusban ad olykor erősen szubjektív betekintést a tragédiákban, háborúkban, etnikai feszültségekben és más viszályokban gazdag évszázadokba. A humor rész időnként ugyan eltűnik a számos komor, drámai esemény ismertetése mögött, de az író összességében egy igen szórakoztató és felettébb olvasmányos regényt alkotott, amely akár a nyári szabadságunk alatt is a hangulatos társunk lehet.



2016. július 7., csütörtök

Óda a párek v rohlíkuhoz!

Csehország számos gasztronómiai specialitással büszkélkedik, mint pl. a korábbi cikkeinkben már bemutatott knédlis ételek, a pacalleves és leves különlegességek, a svičkova na smetaně azaz zöldség mártásos tejszínes bélszín, a hermelín és a vele készült finomságok, a cseh gulyásféleségek és még hosszan sorolhatnánk. (Tessék csak bőszen kutatni a netmagazinunkban, ahol több mint félszáz cseh ételről találhatnak rövidebb-hosszabb leírást, akár étel recepteket is! Csak egy kattintás a gasztronómia szóra a címkéknél és már elő is bukkannak!)

Egy pár párek

2016. július 4., hétfő

150 éve zajlott le a Königgrätzi (Hradec Králové-i) ütközet

1866. július 3-án Königgrätznél, azaz a csehországi Hradec Králové városa mellett a porosz csapatok megsemmisítő vereséget mértek az osztrák haderőre, s ez az esemény közvetve ugyan, de hozzájárult az 1848-49-es szabadságharcot követő osztrák-magyar kiegyezéshez. Rövid cikkünkben erről a haditechnika, stratégia, hadviselés szempontjából is számos érdekességet hordozó eseményről emlékezünk meg.

Königgrätzi csata

2016. június 30., csütörtök

Cseh hírcsokor (2016.06.29.)

Gőzerővel zajlik a labdarúgó Európa Bajnokság, sajnos immáron a csoportmérkőzéseket követően kiesett cseh válogatott és az egy lépéssel tovább érő magyar csapat részvétele nélkül. Nagy-Britannia lakosságának többsége az EU-ból való kilépés mellett döntött. Terrortámadásokkal próbálja (sajnos sikerrel) megrémíteni ellenségeit az Iszlám Állam. Eme meghatározó jelentőségű hírek mellett ugyan eltörpülnek kicsiny kis cseh hírmorzsáink, mindazonáltal reméljük, hogy némi kis hasznos vagy éppen szórakoztató információt még magukhoz engednek a Csehország iránt érdeklődő olvasóink.



2016. június 23., csütörtök

Programajánló: Y.EAST és a 9. Budapesti Cseh Sörfesztivál

Az elkövetkező másfél hét folyamán két csehes vonatkozású fesztivál is megrendezésre kerül hazánkban. Programajánlónkban eme különleges eseményekre szeretnénk olvasóink figyelmét felhívni. Kezdjük először egy családi, kulturális programmal. Az egykori premontrei kolostor csodás romjairól híres Zsámbék, pontosabban a település volt rakétabázisa ad helyszínt a Y.EAST elnevezésű cseh-magyar színházi és zenei fesztiválnak. Június 30. és július 3. között nem kevesebb mint 10 színházi előadást (Csehországból, Erdélyből, Magyarországról), 5 koncertet, számos filmet és egyéb izgalmas programokat tekinthetnek meg az ideérkező érdeklődők.

Irány a Y.EAST

2016. június 21., kedd

Favorit - a kerékpár!

Közeledik a július és vele a kerékpársport szerelmeseinek éves ünnepe, a Tour de France. De mielőtt folytatnánk cikkünket, engedjék meg, hogy egy személyes élményt meséljek el. Valamikor az 1980-as évek legelején a bátyámnak, aki személy szerint kevésbé lelkesedett a kerékpározásért, mint én volt egy csodás piros bringája. Mint jóval fiatalabb tesó eleinte még csak a magam kisebb méretű biciklijén ülve álmodoztam arról, hogy egyszer nekem is lesz egy ilyen 28-as kerekű szépségem. De oly sokáig már nem is kellett erre várnom, hiszen néhány évvel később már adódott is a lehetőség. A testvérem végképp ráunt a fárasztó pedálmozgatásra, így letette bicaját a kert egyik zugába, majd egy pár hónapra ott is felejtette. Itt leltem rá a már az elhagyott bringára, majd némi családi belső egyeztetést követően végleg átvettem a gondozását ennek a megunt, csöppet leharcolt, egyik oldalán napszítta, kicsit rozsdás, de még ilyen állapotában is csodás járműnek. Rögvest nekiálltam a felújításának, és hamarosan már büszkén pattanhattam a pompás drótszamaramra.
Favorit

2016. június 15., szerda

Rumcájsz, Manka és Csibészke története, avagy mesék a jičíni Robin Hoodról

Vajon ki emlékszik a hajdanában-danában a magyar televízióban is gyakorta vetített csehszlovák rajzfilm sorozatra, a Rumcájsz kalandjaira? Mi bizony az életkorunkból adódóan nagyon is, még ha nem is feltétlenül az egyes epizódokra, de annál inkább a mese hangulatára, s a kisfilmek bevezető képkockáira. Megboldogult ifjúkorunkban amint megpillantottuk a jellegzetes homokkő sziklákat és madártávlatból Jičín városának főterét már izgatottan vártuk, hogy Rumcájsz, a tréfás kedvű útonálló ezúttal miként is leckézteti meg a gazdag jičíni grófot.
Rumcájsz és családja

2016. június 10., péntek

Hétvégi ajánlat: Tugendhat-villa kiállítás a FUGA-ban!

Június 13-ig, azaz a mostani hétvégén még megtekinthető a FUGA Budapesti Építészeti Központban (1052 Budapest Petőfi Sándor utca 5.) a Magyar Építész Kamara és a Cseh Centrum közös szervezésében a brnói Tugendhat-villa múltját, felújítását és mai arculatát bemutató kiállítás.
A Tugendhat-villa

2016. június 7., kedd

A kroměříži Virágos kert újratöltve

2014 szeptemberében adtuk közre cikkünket a Kroměříž csodás városában található Virágos kertről (Květná zahrada), amely az Érseki Kastéllyal és annak parkjával együtt szerepel az UNESCO Világörökségi listáján. Mivel akkortájt még éppen befejezés közelében járt néhány felújítási munkálat, valamint a régen Libosádnak is hívott kert örökre belopta magát a szívünkbe, ezért a napokban újból meglátogattuk. Következzék hát képriportunk, mintegy az ITT olvasható előző cikk fotós kiegészítéseként.
Mediterrán hangulatot áraszt a főépület szárnyai által három oldalról közrezárt udvar.