2016. december 6., kedd

Zsidó temetők Csehországban - néhány példa

Csehországot járva a mai csehországi zsidó közösség méretéhez képest meglepő módon igen sok helyen tűnik fel a Židovský hřbitov feliratú útjelző tábla, mely azt jelzi, hogy merre is fekszik a helyi zsidó temető. Ezekbe a temetőkbe betérve a legtöbb esetben persze rögtön feltűnik, hogy itt bizony már évtizedek teltek el azóta, hogy utoljára helyeztek el elhunytat a végső nyughelyére. Mára már elsősorban csupán a múlt lenyomatai, azon időkből fennmaradt emlékek, mikor még a zsidóság nagy számban élte itt számtalan feszültséggel, időnkénti tragédiákkal terhelt, de a fennmaradását akkortájt még végzetesen nem veszélyeztető életét.

A prágai Régi zsidó temető
A zsidóság története a mai Csehország területén több mint ezer évre tekint vissza, egykoron itt élt a világ egyik legnagyobb és legsokszínűbb zsidó közössége. Ma erre emlékeztet minket az 1270 környékén épült közismert prágai Régi-új zsinagóga, a zsidó negyed vagy éppen az 1439-től 1787-ig működő prágai Régi zsidó temető. A zsidó közösségek élete a hosszú évszázadok alatt a változó hosszúságú és gyakoriságú pogrom időszakok, valamint a békés munkálkodás évtizedeinek váltakozása mentén zajlott. Az egyik uralkodó békén hagyta vagy éppen támogatta a helyi zsidóságot, majd egy következő pogromot hirdetett ellenük és felszította az antiszemita üldözési lázat. 

Régi-új zsinagóga
Az első Csehszlovák Köztársaság kikiáltásától számítva mintegy 20 éven át, 1918-tól egészen 1938-ig a zsidó közösségek már-már szokatlanul nagy békességben s egyenlőségben működhettek, így nem csoda, hogy 1930-ban a zsidó népesség száma elérte a 350 ezret, melyből 120 ezren Bohemia és Morvaország területén éltek. Ahogy az antiszemitizmus a náci Németországban erősödött, úgy érkeztek a menekülő német zsidók is egyre nagyobb számban Csehszlovákiába. Így 1938-ban már mintegy 400 ezerre növekedett a számuk, ám a Müncheni egyezményt, a szudétanémet területek annektálását és a Cseh-Morva protektorátus létrehozását követően nyomban követte a zsidóság elüldözésére, majd kiirtására tett kísérlet.

A holešovi halottasház
1945-ben a túlélő mintegy 30 ezer csehországi zsidó kezdhette el újból az életet, ám a kommunista rendszer sem jelentett számukra barátságos közeget, így sokan a távozás, Izraelbe kitelepülés mellett döntöttek. Ma Csehországban mintegy 4000 zsidó lakik, mintegy 10 kisebb közösségben, melyek közül nem meglepő módon a prágai a legnagyobb. A többnyire állag megőrzött vagy felújított, kisebb mértékben kevésbé gondozott zsidó temetők száma kb. 340-re tehető (mintegy 70 temetőt a náci megszállás ideje alatt számoltak fel, a sírköveket gyakorta út-, vagy épület építéséhez használva fel). Valamennyi zsidó temető a regionális zsidó közösség kezelésében áll, sok közülük fontos lokális idegenforgalmi nevezetesség, mások pedig az idegenektől elzártak.

A holešovi zsidó temető
Az említett mintegy 340 zsidó temető közül most néhány kevésbé ismertet mutatunk be röviden. Az érseki kastélyáról és kertjeiről világhíres Kroměříž közelében fekszik Holešov városa, ahol 1454-től a II. Világháború végéig élt helyi zsidó közösség. A ma is fennálló temetőjében 1670-től zajlottak temetések, s a becslések szerint mintegy 2000, köztük számos értékes barokk és klasszicista sír lelhető fel. Az utolsó temetésre 1975-ben került sor, ma a temető csak mérsékelten gondozott, de a sírok nincsenek veszélyeztetett állapotban, és a halottasházat részlegesen felújították.

A jemnicei temető
Csehország Vysočina kerületében fekvő Jemnice városában élt egykor a legrégebbi (cseh földi) zsidó közösség, amelyről az első írásos dokumentumok 1336-ból maradtak fel. 1942-ben a megszálló nácik az alig több mint 50 helyi zsidó lakost megsemmisítő táborba küldték, az egykori zsinagógát lerombolták és a temető sírköveivel fedték le a városka egy-egy utcáját. A háború után azonban az 1676 és a XX. század közötti időből származó pár száz, többségében lefejezett vagy kettétört sírköveket visszaállították a temetőbe, ahol szabadon megtekinthetőek.

A strážnicei temető
A Dél-Morvaországi Strážnice városának zsidó temetőjében, az 1804-ben épített zsinagóga épületét körbefogva (ez egyedülálló Morvaországban) mintegy 1500 sírkő áll, melyek közül a legöregebb 1648-ból származik. A helyi zsidó közösségről az első ismert információ 1490-ből maradt fenn, jelenleg a teljes zsidó lakosság kb. 10 főre tehető. Ennek ellenére a temető és a zsinagóga igen szépen megőrzött / felújított állapotú, melyet elsősorban a városba látogató turisták keresnek fel.

A Velký Pěčíni temető
Végezetül essék szó egy kicsiny eldugott zsidó temetőről, amelyet egy Dačice környéki túránk során „fedeztünk fel”. Minden nagyobb várostól távol, de még a kisebb településektől is számottevő távolságra, egy kis erdő rejtekében fekszik a Velký Pěčíni zsidó temető. A mindentől való elszigeteltség oka elsősorban az volt, hogy a közeli Telč városában élő zsidókat a XVI. század derekán nem engedték a helyi birtokterületeken eltemetni, így erre a célra egy birtokon kívüli földet, mondhatni egy senki földjét kellett keresni. Így egészen 1879-ig, egy új temető megnyitásáig a telči zsidó polgárok egy részét ide a messzeségbe temették el. A temetőt a náci megszállás során komoly károk érték. A fennmaradt csodás barokk és klasszicista sírkövek közül a legrégebbi 1655-ből származik.

2016. november 29., kedd

Adam Ondra – a sziklamászás ifjú mestere

„Rekordot jelentő, mindössze nyolc nap alatt hódította meg szabad mászásban (azaz segédeszközök nélkül) a kaliforniai Yosemite Nemzeti Parkban álló El Capitan gránitmonolitot a Hajnalfalnak nevezett oldala felől egy 23 éves cseh sportember”, tudósított pár nappal ezelőtt az MTI. A 900 méter magas, mondhatni teljesen függőleges fal tetejére 11 nappal rövidebb (!) idő alatt jutott fel, mint a korábbi két sikeres próbálkozó. A zuhanástól (hiszen az egyes szakaszok teljesítése nem mindig sikerülhetett elsőre) természetesen kötélbiztosítás óvta meg, a nem túl komfortos pihenésre pedig a sziklára rögzített sátorban volt lehetősége. De ki is ez a cseh mászó fenomén? Nos nem más, mint Adam Ondra, korunk kétség kívül legtehetségesebb sziklamászója.

Adam Ondra
Közönséges földi halandó szemében a sziklamászás egyike azon sportoknak, amire borzongással vegyes izgalommal tekint vagy magára a mászásra éppen még csak ránézni sem mer. A sziklamászás a hegymászás egyik válfajának is tekinthető, mikor is a mászó puszta kézzel vagy kötéllel és ékekkel igyekszik a magasba fel-, vagy onnan lejutni. A kisebb sziklák (általában 6 méternél alacsonyabb) szabad mászását boulderezésnek hívják, a kiépített pályán pedig falmászásról beszélünk. Ennyi általános információ után térjünk vissza Adam Ondrára, aki fiatal kora ellenére is már örökre beírta nevét a sziklamászás történelemkönyvébe. De mielőtt valaki eme kijelentésünk miatt elfogultnak vagy erősen túlzónak ítélne, lássunk néhány eredményt Adam Ondra eddigi dicsőség faláról, vagy stílszerűen mondva sziklafaláról.

Egy kis könnyed falmászás
Adam négyszeres világbajnok és hatszoros Világ Kupa győztes (először tizenhat évesen) a sportágában egyedüliként úgy, hogy két különböző számban is diadalt aratott. Négy alkalommal szerzett ezüstérmet az Európa-bajnokságokon, és még ki tudja hány éremmel lett gazdagabb a megrendezett különféle kisebb-nagyobb rangú versenyeken. Jóllehet már ez is csaknem elég a „hallhatatlansághoz”, de ez még csak a kezdet, hiszen a különböző nehézségi fokozatú szabadtéri mászó útvonalak, sziklák más és más technikával, biztosítással vagy anélkül, előzetes tanulmányozás után vagy első látásra történő megmászása terén már eddig is lenyűgöző eredményeket ért el.

Pihenés a Hajnalfalon lógva
Feltételezhetően olvasóink 99%-a nem érti (valljuk be őszintén, hogy mi se), ha azt mondjuk, hogy Adam Ondra több mint százszor mászott 5.14d, vagy annál nagyobb nehézségi fokozatú sziklaszakaszt. A lényeg az, hogy ő olyanra képes, amelyre sziklamászó társai közül csak néhányan vagy egyáltalán nem. Nem csoda, hogy sokan a sziklamászás Einsteinjének vagy Michael Jordanjének tartják, pedig első ránézésre a Brno-i születésű Adam Ondra nem más csak egy teljesen átlagos, kaland- és utazásvágyó fiatal.

Otthoni tréning
Az ifjú cseh szülei a mai napig is aktív sziklamászók, így nem meglepő módon a fiukat már igen korán, alig hat éves korában elkezdték a mászás világába bevezetni. Ezt követően a kis Adamról hamar kiderült, hogy mekkora tehetség. 12 éves korára már nem csak a korosztályába tartozóknál, hanem a felnőtt sziklamászók többségénél is nagyobb sikereket ért el. Szülei még a gyerekszobában is felépítettek egy mászófalat, csak hogy legyen mivel a kölöknek a szabadidejét eltöltenie. Jóllehet a mászás a mindene, de példamutató módon nem csak a mászásnak él, jelenleg egyetemi közgazdasági és üzleti tanulmányokat folytat, hiszen bármennyire is élvezi a jelenlegi életstílusát eljöhet egy pont, amikor váltania kell.

Adam Ondra és a barátnője
Jóllehet a sziklamászás nem éppen egy veszélytelen sportág, de nagy szerencséjére eddig elkerülték a komolyabb balesetek. Saját bevallása szerint ez talán éppen annak köszönhető, hogy már kis gyermekként elkezdte elsajátítani a technikákat, és fokról fokra megismerte szervezete tűrőképességét. 20 éves koráig jóformán nem hallgatott senkire, még a szülei tanácsait se nagyon fogadta meg. Először a Világkupára való felkészülés során kérte fel a világhírű mászóedzőt, Patxi Usobiagát trénernek. A maga részéről nem tudná elképzelni, hogy csak teremben eddzen, hiszen az igazi élvezetet a szabadtéri mászásokkal és a vele járó utazásokkal átélt kalandok jelentik. Ezek a kiruccanások teszik boldoggá és kipihentté, ami egy-egy verseny során legalább annyira fontos, mint maga az erőnlét.

Lógás a magasban
Társai szenvedélyes mászónak tartják, s aki végignézi akárcsak egy kiabálásokkal, heves érzelem kitörésekkel folyamatosan kísért mászását az egy kis időre saját maga is Adam bőrébe bújik és vele együtt éli végig az embert próbáló feladat teljesítésének örömét vagy kudarcát. Nem is tudnánk mást javasolni, mint hogy így a cikkünk végén nézzük meg együtt Adam Ondra egyik nevezetes mászásáról készült filmecskét:



A cikk egyes részeihez a Climbing magazin 2016. június 7-én megjelent cikkét (Adam Ondra: The Future of Climbing) használtuk.

2016. november 23., szerda

Varázslatos Český Krumlov XXVII. - Egy oda nem illő ház: Radniční 101. - Hotel Dvořák

Český Krumlov csodás középkori hangulatot árasztó óvárosának Parkán nevezetű belső városmagjában áll egy méreteivel is kiemelkedő, impozáns épület, amely már első látásra is elüt a többitől. Nem a középkor „szülötte”, nem is különösebben szép, mégis kiváló fekvése miatt óhatatlanul is naponta több száz vagy akár több ezer fényképre „tolakodik be”. Ez az épület a Radniční 101. szám alatt, azaz a Latrán és Parkán városrészek közötti Lazebnický híd délnyugati lábánál álló Hotel Dvořák
 
A Hotel Dvořák éjszaka
Az igazsághoz azért az is hozzátartozik, hogy a fenti állításainkkal egy kicsit igazságtalanok voltunk, hiszen maga a Dvořák szálló tömbje sem egy újszülött, csupán a több száz évvel régebbi szomszédok között számít újoncnak. A négy-ötszintes, három emelet magasra épített épület 1867-ben épült, de hajdanában a helyén az egykori krumlovi városkapu (kapuház), azaz a Mostecká melletti kis házak álltak. 

A hajdani Mostecká
Az idők folyamán lepusztuló és életveszélyessé váló kaputornyot és a szomszédos alacsonyabb épületeket a XIX. század közepén, pontosabban 1860-ban lebontották, így már csak idő kérdése volt, hogy a megüresedett területre egy új házat építsenek. Külön érdekességként megemlítendő, hogy az épület felhúzását a neves fotográfus Franz Polak (Pollak) is megörökítette.

A Hotel Dvořák a vártoronyból
Maga a Hotel Dvořák épülete nem mutat nagy érdekességet, már hosszú évtizedek óta szálláshelyként funkcionál. Ma egyike a kifejezetten drága, ám a fekvésük miatt a várra, a Moldvára, az említett hídra stb. kiváló panorámát biztosító szállodáknak. Az inkább bérházra emlékeztető szállóban összesen 22 szoba várja a kényelemre váró vendégeket, akik az utcára kilépve rögtön a város forgatagában találhatják magukat. Ha valaki csak az éttermére kíváncsi az éppen az utcáról beesve is megteheti, persze csak ha szeretne elfogyasztani egy csöppet túlárazott (na ja, a hely fekvését is meg kell fizetni) cseh specialitást.

A szálloda épülete a templom tornyától jobbra, a híd lábánál
De véletlenül sem szeretnénk ok nélkül tovább szapulni ezt a maga nemében nem kirívóan csúnya, inkább csak jellegtelen építményt. Nem is tesszük, hiszen maga a ház nem is érdemli meg, és mára már ugyanúgy Krumlov városképének részévé vált, mint akár a Szent Vitus-templom. Az elmúlt csaknem másfél évszázadban megannyi hírességnek biztosított átmeneti szálláshelyet, és várhatóan még sok évtizeden vagy akár évszázadon át tölti be ebbéli szerepkörét. Minden további szószaporítás helyett következzen néhány krumlovi fotó, amelyről természetesen nem hiányozhat a Hotel Dvořák épülete sem.


2016. november 20., vasárnap

Leggazdagabb csehek - 2016

Az amerikai Forbes magazin minden évben megjelenteti a leggazdagabb emberek listáját. A felsorolásra és az összegekre rápillantva némi irigységgel vegyes szörnyülködéssel látjuk, hogy a világ emberiségének egy apró töredéke szinte felfoghatatlan összegű vagyont birtokol. A Föld összes magánvagyonának közel 4%-a van mindössze alig 2500 dollármilliárdos kezében, és ekkor még csak a legális szektorokban (és nagyjából legálisan) működő cégek tulajdonosairól beszélünk. A kábítószer kereskedelemben, illegális fegyverkereskedelemben és más törvényen kívüli üzelmekkel foglalkozók privát vagyona jóformán felbecsülhetetlen.


A Forbes magazin nemzeti kiadásai az adott ország leggazdagabb embereinek a listáját is leközlik, így mi most megragadjuk a lehetőséget Csehország legtehetősebb alakjainak felvillantására, némi magyar összevetéssel. 

Petr Kellner a leggazdagabb cseh
Idén a világ vezető söripari konszernje az Anheuser-Busch InBev elkezdte a második helyezett SAB Miller felvásárlását, mely a sikeres ügylet lebonyolítása érdekében meg kell, hogy szabaduljon a kelet-közép európai érdekeltségeitől, többek között a Dreher Sörgyár mellett a jóval nevesebb a Pilsner Urquellt gyártó pilzeni Prazdrojtól is. Ezen kisebb sörgyárak potenciális vevői között a kínai, japán stb. kérők mellett reppent fel Petr Kellner és Pavel Tykač neve is, akik közül az első jelenleg Csehország leggazdagabb embere (Pavel Tykačra később visszatérünk). A világ ranglista első száz helyezettje közé tartozó Kellner vagyona mintegy 255 milliárd cseh koronára (durván 11 milliárd amerikai dollár) rúg. Az elsősorban a banki, biztosítási világban ügyködő 52 éves Kellner arról is hírneves, hogy ő rendelkezik a cseh modern fényképészet legnagyobb gyűjteményével.

Andrej Babiš
A cseh lista első és második helyezettje között hatalmas a szakadék, hiszen Andrej Babiš „mindössze” 70 milliárd korona (2,6 Mrd $) birtokosa, így „csupán” a világ 688. leggazdagabb embere. A cseh milliárdosok listájáról számunkra kétség kívül Babiš neve lehet a legismertebb, hiszen ő Csehország regnáló pénzügyminisztere és miniszterelnök-helyettese. A sörszeretők nagy örömére ő volt az, aki a csapolt sör ÁFA-ját 21%-ról 10%-ra csökkentette. A 62 éves vállalkozó főként a mezőgazdasági cége, az Agrofert révén szerezte jelentős vagyonát.

A leggazdagabb csehek 2015-ben
A cseh lista harmadik helyezettje az ingatlanépítés és kereskedelem világából érkezett. A 45 éves Radovan Vítek vagyona 49 milliárd korona (1,56 Mrd $), így ő is még befér a világ TOP 1000 legtehetősebb egyéne közé, akárcsak az olaj-gáz-szerencsejáték üzletben működő Karel Komárek, aki közel ugyanekkora értékű tulajdonnal rendelkezik. A szénbányászat helyi királyát az ötödik helyezett Pavel Tykačot már korábban emlegettük. Ő eredetileg számítógépek értékesítésével kezdte a pályafutását, majd a 90-es években négy társával együtt számos törvényességében utólag megkérdőjelezett privatizációs és pénzügyi tranzakciós ügylettel kezdte meg milliárdossá válását.

Jitka Cechlová Komárková
Egy képzeletbeli cseh-magyar összesített gazdag listán itt lépne színre a legtehetősebb magyar, Csányi Sándor, míg a hazai ezüstérmes Bige László és a bronzos Demján Sándor a cseh rangsor 11-12. helyét tudná elfoglalni. Érdekességként még említhető, hogy Mészáros Lőrinc aki Magyarországon a 28. leggazdagabb személy, Csehországban mindössze az 50. lehetne. A cseh lista további tagjait nem fogjuk felsorolni, hiszen a nevük itthon nem sokat mondana, de egy-két érdekesebb személyt még megemlítünk. A 60 leggazdagabb cseh személyiség között csupán egyetlen nő található, nevezetesen Jitka Cechlová Komárková, aki a vasúti kerekek gyártásával (többek között a francia nagy sebességű vonat, a TGV számára) foglalkozó Bonatrans céget birtokolja. Privát vagyona jelenleg meghaladja a 10 mrd koronát. Ő jelenleg a 17. leggazdagabb cseh. 

Samaras és a Kofola
A 60-as lista legfiatalabb tagja a 2,5 milliárd koronával rendelkező 33 éves Michal Zámec, aki az internetes kereskedelem és parfüm iparból tett szert vagyonára. Rajta kívül még érdemes megemlíteni a 48. helyezett Jannis Samaras nevét, ugyanis a görög származású úriember és családja birtokában van a közismert „csehszlovák” kóla, azaz a Kofola. Persze pusztán a Kofola eladásából azért nehéz lett volna korona milliárdossá válniuk, de különösen az utóbbi években jelentősen előretörtek a balkáni országok ásványvíz piacán.

Pavel Bouška
Végezetül ejtsünk egy pár szót még Pavel Bouškáról, a Vafo, Brit és számos más állateledel készítő gyár, márkanév tulajdonosáról, azon üzemek gazdájáról melyek termékeit ha mi nem is, de kutyáink, macskáink, nyulaink előszeretettel fogyasztják. Azt, hogy mekkora üzlet manapság a kisállat eledel készítés és kereskedelem, jól mutatja, hogy a most 40 éves Bouška 4,1 Mrd korona vagyont tudott az évek alatt összegyűjteni.

2016. november 15., kedd

Hluk erődítménye, avagy a kicsi szép

„A kicsi szép” – így szól Ernts Friedrich Schumacher, a XX. század egyik neves gondolkodójának, a buddhista közgazdaságtan megalapítójának közismert gondolata. És pontosan ez jutott eszünkbe nekünk is mikor megálltunk az útikönyvekből mostohán kimaradó dél-kelet morvaországi település, Hluk legfőbb nevezetességénél, a kicsiny, de a méretei ellenére is megkapó látványt nyújtó erődnél. Első ránézésre nem is tudjuk, hogy mit is látunk, egy törpe várat, mini kastélyt, piciny erődítményt, nos az igazság talán valahol ez utóbbihoz áll legközelebb. Ugyanis a csodásan fennmaradt épület már a kezdetektől fogva leginkább egy kis önálló védelmi egység feladatát látta el, és csak egy rövid ideig töltötte be a kastély szerepét.
Hluk erődje

2016. november 8., kedd

Tradicionális krumpli saláta rántott hallal – Ünnepi eledel

Bátran kijelenthetjük, hogy a csehek szeretik a tradicionális ételeket. A reform konyha hozzájuk is betört, azonban a hagyományos, évszázadok alatt kialakult tipikus fogásaikat is szívesen fogyasztják nap mint nap. Ez nem csoda, hiszen a cseh konyha egy nagyon jól kitalált és összerakott műalkotás. Ez most így elsőre talán túlzónak hat, de ha arra gondolunk, hogy egy nehéz, kalóriadús étel könnyebb emészthetőségét megsegítik a fűszerezésével, és pluszban mellé harmonikusan olyan köretet választanak, amely szintén ezt a célt szolgálja, akkor nem is túloztunk olyan nagyon. Példaként gondolunk itt a gulyás bőséges adag köménnyel való fűszerezésére és a hozzá adott friss hagymára, vagy a sertéshúsok mellé előszeretettel fogyasztott, ecettel bőségesen nyakon öntött párolt káposztákra, vagy a csülök mellől szinte elmaradhatatlan, a magyar konyhában szinte már teljesen elfeledett frissen reszelt natúr tormára, amik a praktikusságuk mellett kiválóan emelik az ételek fogyasztásának élvezetét is.

Bramborový salát és rántott ponty

2016. november 4., péntek

Cseh hírcsokor (2016.11.04.)

A cseh egyetemisták, főiskolások Európa csaknem legszegényebb tanulói. Erre a szomorú eredményre jutott az Eurostudent, melynek most közzétett jelentése szerint egy átlagos cseh tanuló naponta összesen csak hat Big Mac hamburgert tudna vásárolni a jövedelméből. A Big Mac Indexet az 1980-as évektől használják a jövedelmi viszonyok felmérésére. A cseh tanulókat európai átlaghoz képest (47%) jóval kevesebb pénzzel támogatják otthonról (33%), az ösztöndíjak csak 1%-ban jelentik a tanulók bevételét. Mindezek miatt nem is csoda, hogy a cseh tanulók 67%-a dolgozik, átlagosan 16 órát egy héten, ami jóval magasabb érték mint az EU átlag. De mielőtt túlságosan is szörnyülködni kezdenénk az ebbéli cseh helyzeten érdemes megnézni a Big Mac Index alját, ahol sajnos hazánk leledzik, mivel a magyar tanulók vásárlóereje a legkisebb Európában.


2016. november 2., szerda

Csehországi sörfőzdék XXIX. – Cseh kisüzemi sörfőzdék – Közép-Csehországi kerület 2.

Folytatjuk a Prágát körülvevő Közép-Csehországi kerület, a Středočeský kraj kisüzemi sörfőzdéinek számbavételét. Ezúttal a fővárostól nyugatra látogatunk el, ahol ezúttal négy sörfőzde vár minket. 

MMX

2016. október 28., péntek

Idézet és pár kép XXXV. - Kateřina Tučková: Üldözött istennők

Az Idézet és pár képben ezúttal vendégszerzőnk Kulcsár Sándor ajánlja olvasóinknak egyik kedvenc művét, a kortárs cseh irodalom neves írónőjétől.Sorozatunk mostani részében Kateřina Tučková magyarul megjelent legújabb művéből, az Üldözött istennőkből adunk ízelítőt. Az írónő már ismerős lehet a magyar olvasók előtt is, hisz korábban már napvilágot látott első nagy sikerű könyve, a Gerta Schnirch meghurcoltatása. Legújabb munkája a Fehér-Kárpátok dombjai között játszódik a cseh-szlovák határon, időben pedig jellemzően a XX. század első felének végét és a második felének nagy részét dolgozza fel. Azonban a régmúlt szerelmeseinek sem kell félnie, a regény egészen a XVII. századig visszaköveti az eseményeket. De hogy miről is szól a könyv? Az egykor itt élő „istennők”, a tudást anyáról lányra továbbadó javasasszonyok mindennapi életéről és nem mindennapi megpróbáltatásairól.


2016. október 26., szerda

Manka spájza – kibővült választék

Idén április végén nyitotta meg képzeletbeli ajtaját a Manka spájza, a Csehország nem csak Prága szerkesztőinek (cseh termékeket értékesítő) web-shopja. Bővebben lásd ITT! Az elmúlt hónapokban alapvetően három regionális különlegességgel igyekeztük a magyar közönséget megismertetni, olyan termékekkel amelyekben mind a kiváló minőség, az egyediség és az esztétikus megjelenés egyaránt ötvöződik. A már sokak által ismert Tekuté Ovoce (folyékony gyümölcs) gyümölcsleveink, bio minősítésű mustjaink az ország számos pontján arattak sikert, többek között jártak a Visegrádi Palotajátékok cseh strandján, sörfesztiválokon, számos vendéglátóhelyen, bio boltok pultjain. Az adalékanyagtól és mesterséges színezéktől mentes, igazi gyümölcs élményt nyújtó folyékony finomságok számos család kedvenc italává váltak, s ha mindezt mezei reklámfogásnak hinnék, arra biztatnánk, hogy kóstolják meg saját maguk is. Garantáltan nem fognak csalódni.

Néhány termék a választékból

2016. október 19., szerda

Panoráma a toronyból 1. - Lipnói-tó

Most induló kis sorozatunkban egy új, mondhatni speciális perspektívából tekintünk Csehország egy-egy városára, tájára. A sok-sok év folyamán mialatt a cseh vidéket jártuk, természetesen éltünk az adódó lehetőséggel és felbaktattunk számos olyan magas helyre, legyen az egy városháza tornya, egy épített kilátó vagy akár csak egy hegycsúcs, ahonnan kiváló panoráma nyílt a környező településre, tájra. És ha már egyszer kellemesen megterheltük lábunkat, tüdőnket, a megannyi mászás, lépcsőzés közepette természetesen körbefotóztunk, hiszen a magasból egészen egyedi módon lehet megismerkedni még a földről már jól ismert tárgyakkal, épületekkel, természeti képződményekkel is. Itt ebben a kis sorozatban ezen felvételeket szeretnénk olvasóinkkal megosztani, persze egy kis magyarázó szöveggel megspékelve. Első helyszínünk a korábbi cikkünkben már bemutatott Vítkův Hrádek várának tornya, ahonnan kiváló kilátás nyílik Csehország legnagyobb tavára, a Lipnói-tóra.
A Lipnói-tó panorámája

2016. október 14., péntek

Prágai pillanatképek

A varázslatos Prága a megannyi építészeti remekművével, műemlékeivel, csodás épületeivel, szobraival, tereivel a fotózni vágyók számára kifogyhatatlan mennyiségű témát nyújt. Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy naponta százezrével készülnek fénykép felvételek a Hradzsinról, az Óvárosról, a Lőportoronyról, a Vencel-térről, az Orlojról, a Zsidó-negyedről, és még napestig sorolhatnánk, hogy mi mindenről. A felvételek túlnyomó többségén persze maga a nevezetes épület, vagy más műalkotás áll vagy úgy önmagában, de akár egy manapság közkedvelt önfotó, közismert nevén selfie háttereként is.
Egy kis simogatás

2016. október 11., kedd

Csehország természet-, tájvédelmi területei XX. - Český kras – Cseh karszt

Prágától délnyugatra, a főváros közvetlen közelében fekszik az 1972-ben alapított Český kras tájvédelmi terület, magyarul a Cseh karszt. Az itt található 12823 hektáros terület szívében áll a turisták által lelkesen és nagy számban látogatott csodálatos Karlštejn vára, így bátran mondhatjuk, hogy sok magyar honfitársunk is megfordulhatott már ezen a varázslatos értékekkel bíró vidéken. A Berounka folyó által kettészelt, nyugat-kelet irányban húzódó tájvédelmi területet keletről Radotín, mint Prága városrésze, délről a Berounkát szegélyező kisebb települések, majd Liteň és Všeradice határolja. Ez utóbbi település egyben a kiterjedésének déli határát is jelenti. Nyugatról Suchomasty és Koněprusy, míg északról Tetín, illetve Loděnice szegélyezi a mind természeti, mind kulturális, építészeti szempontból is gazdag körzetet.


A Cseh karszt

2016. október 4., kedd

Vendéglátó kisokos Csehországot járók számára IV. - Étlap és étel magyarázat – Főételek I., avagy klasszikus cseh fogások

Hosszabb kihagyás után folytatjuk a Csehországba látogatók számára készített étlap magyarázatunkat. Tesszük ezt azért is, mivel nagy örömünkre már nem minden magyarnak csak Prága az egyetlen úti célja, hanem egyre több honfitársunk keresi fel Csehország különböző vidékeit is. Viszont a fővárossal szemben, ahol a legtöbb mainstreambe tartozó vendéglátóhelyen legalább angol vagy német nyelvű étlapokkal kényeztetik a betérő vendégeket, a vidéken még gyakran csak a cseh nyelvű étel megnevezésekből válogathatunk. De, még ha angolul is szerepel az ételek leírása, a személyes tapasztalatunk azt mutatja, hogy sokkal teljesebb képet kaphatunk egy fogásról ha ismerjük a cseh elnevezését, és persze azt ami a név mögött van, ezért néhány szóban magukat az ételeket is bemutatjuk. Ha valaki nem ismerné a sorozatunkat, a legelső cikkben ismertettük a csehországi vendéglátóhelyek típusait, a másodikban írtunk az előételekről, a harmadik cikk pedig a gazdag leves választék miatt már két részesre sikeredett. Jelen írásunkban pedig megpróbáljuk a lehetetlent, vagyis a fő ételek bemutatását, de természetesen ezt is több részletben. Néhány főfogáshoz mellékeljük korábbi cikkeink recept változatát is.


Sült žebra, nem zebra!

2016. szeptember 29., csütörtök

2016. szeptember 26., hétfő

Zarándokút Prágából Hájekbe

Aki megfordult már Prágában a Strahovi kolostor csodás Szűz Mária mennybemenetele-templománál, illetve a Loretánál, az talán nem is sejtette, hogy egyben egy régi zarándokút kezdő állomásánál áll. Egy olyan zarándokútnál, amelynek 20 megállóját egykoron egyforma kialakítású, magas kőstáció, s egyben képfülke jelezte. Ez a Poutní cesta Hájek, azaz a Hájek zarándokút, amely a közép-csehországi kerületben fennmaradt három egykori barokk zarándokútvonal közül a legfiatalabb, de a stációk méreteit tekintve a legimpozánsabb.

A fehérhegyi stáció

2016. szeptember 16., péntek

Csehországi sörfőzdék XXIX. – Cseh kisüzemi sörfőzdék – Közép-Csehországi kerület 1.

Időben hosszúra nyúló sorozatunkban már csak két csehországi kerület (mondhatni megye) kisüzemi sörfőzdéivel nem foglalkoztunk. A kettő közül az egyik a csodálatos Prága városát körülölelő Közép-Csehországi kerület, a Středočeský kraj. Akárcsak a cseh fővárosban, úgy a közvetlen környezetében is gomba módra szaporodnak a kisebb-nagyobb sörfőzdék, jelenlegi számuk egész pontosan 43, amelyből 11 sörgyárnak minősül, míg 32 kisüzemi sörfőzdének. A nagyobb méretű sörgyárak a következők: Bakalář, Ferdinand, Herold, Hubertus, Klášter, Lobkowicz, Nymburk, Kozel, Podkováň, Únětický és a Královský pivovar, más néven a Krušovice. Ugye milyen ismerős nevek, nem csoda, hiszen a legtöbb sörgyár termékei megtalálhatóak egy-egy budapesti söröző stabil kínálatában is. De most ne foglalkozzunk velük, jöjjenek a kicsik, nagy számuk miatt természetesen több részletben.

Chýně - Pivovarský dvůr

2016. szeptember 14., szerda

Idézet és pár kép XXXIV. - Jiří Kratochvil: Kushadj, bestia!

Jiří Kratochvil 1940 januárjában született Brünnben. Ahogyan azt látni fogjuk a karrierje szempontjából talán nem is „választhatott” volna erre az eseményre rosszabb időpontot. A tehetséges fiatalember 1963-ban végezte el a Prágai Károly Egyetem filozófiai fakultását, majd ezt követően tanárként és archiváló munkatársként dolgozott. Megbecsült értelmiségi pályafutásának azonban hamarosan vége lett hiszen 1968-ban, a Prágai tavaszt követően, az alig 28 éves ifjút rendszer ellenessége miatt a „normalizálás” korszakát élő kommunista Csehszlovákiában évtizedekre tiltó listára tették. Csak a végzettségétől igen távol eső munkát vállalhatott, így lett az elkövetkező húsz évben egyebek között darukezelő, segédmunkás, éjjeliőr, telefonkezelő, fűtő. Mindez azonban nem gátolta meg Kratochvilt abban, hogy élményeit, gondolatait papírra vesse, ám a regényei kiadására még sokáig várnia kellett. 1989-ben, a bársonyos forradalom fémjelezte rendszerváltás éve után jött el végre a régen várt idő, mikor hivatásos íróként is a nyilvánosság elé léphetett. 

Jiří Kratochvil

2016. szeptember 9., péntek

Séta a Lány-i kastély parkjában

Mindenek előtt érdemes leszögezni, ezúttal sem a gyengédebb nem képviselőiről szól írásunk, hiszen a Prágától nyugatra mintegy 40 km-re fekvő Lány városkának természetesen nincs köze a lányokhoz, sőt! Amint azt látni fogjuk a kicsi település s kastélyának története jóval inkább kötődik az ország sorsát igazgató nagy hatalmú férfiakhoz és kevésbé a hölgyekhez. 

A Lány-i kastély

2016. szeptember 6., kedd

Csehország drón „szemmel”

Amióta világ a világ az ember törekszik környezete felfedezésére, és a látottak rögzítésére. Kezdetben csupán rajzokon örökíthette meg mindazt amit a két szemével látott, majd a technika fejlődésével már bővebbé váltak a lehetőségei. Ma, az okos telefonok korában a fényképezés, a mozgókép felvétel készítés már nem ördöngösség, sőt nem is úri huncutság. Szinte a napi élet részeként fotózunk, videózunk persze különböző minőségben, mindenki a maga tehetsége, technikai háttere, lelkesedése szerint. Folyton keressük a lehetőséget, hogy egy-egy témát olyan szemszögből láthassuk és láttathassuk amely csak keveseknek adatik meg. Az elmúlt pár évben a korábban csak katonai célokra használt pilóta nélküli repülőgépek, közkeletű nevükön a drónok váltak a filmezők új kedvenceivé, hiszen ezek a kamerával felszerelhető masinák ma már megfizethetőek, aránylag könnyen kezelhetőek és használatuk révén olyan látványban részesülhetünk, amely eddig csak a madaraknak adatott meg.